Úton a céljaink felé – elképesztően hasznos napokat töltöttünk Iránban

A világ birkózásának egyik fellegvárába, Iránba látogatott versenyre és tíznapos edzőtáborba a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) nyolc kötöttfogású növendéke, két edzője és a vezetőségének három tagja. A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) ügyvezető alelnökével, a KIMBA ügyvezetőjével, Bacsa Péterrel és a nevelőműhely olimpiai bajnok szakmai igazgatójával, Lőrincz Tamással beszélgetünk a rendkívül sikeresen zárult napokról.

„Az akadémia elindulásakor megfogalmaztuk, hogy a mi célunk nem kevesebb, mint a világ legyőzése. Márpedig ehhez az kell, hogy a fiataljaink ne csak hazai és a hozzánk közeli országok birkózóival készüljenek, hanem a világ legjobbjaival. Így nemcsak kiváló körülmények mellett dolgozhatnak Csepelen, hanem folyamatosan színvonalas nemzetközi versenyeken vehetnek részt. Minél szorosabb kapcsolatot szeretnénk kialakítani a világ legerősebb birkózó-nagyhatalmaival, s az első, igazán fontos lépéseket már meg is tettük” – fogalmazott Bacsa Péter az iráni utazás előtt.

Ennek okán érkezett az amerikai edző, Ed Giese a KIMBA leány és szabadfogású sportolóihoz, ráadásul nemrégiben öt ifjú hölgy New Yorkban edzőtáborozhatott és versenyezhetett. Az iráni „projekt” azonban még ezeket is felülmúlja.

„Mindig jó kapcsolatot ápoltunk az irániakkal. A korábbi elnökkel, az olimpiai bajnok Raszul Hademmel többször birkóztunk egymás ellen, és baráti maradt a viszonyunk. Sokat tett az iráni birkózásért, nyitott a világ felé – mondta Bacsa Péter. – 2020-ban új elnöke lett a szövetségnek, a szintén olimpiai aranyérmes Ali Reza Dabir személyében, és az ő célja is az, hogy fenntartsa a nemzetközi kapcsolatokat. Így került sor a meghívásunkra. Kiváló alkalom volt arra, hogy a gyerekek szembesüljenek azzal, milyen kultusz övezi ezt a sportágat Iránban. Testközelből láthattak hat olimpiai bajnokot, és együtt edzhettek az ottani felnőtt- és utánpótlás-válogatottal. Iránban a birkózás toronymagasan a legsikeresebb sportág; amikor megérkezett a nemzeti együttes a csarnokhoz, több százan álltak a létesítmény kapuja előtt azért, hogy fotókat készítsenek. De a mi bajnokunkat, Lőrincz Tamást is hatalmas tisztelet övezte, több civil felismerte.”

Ha már Lőrincz Tamásnál tartunk: a tokiói olimpia elődöntőjében az iráni Mohammadali Geraejt győzte le óriási csatában. A két klasszis most ismét találkozott egymással, ezúttal már nem a szőnyegen.

„Jobb hangulatú volt a találkozás részemről így, hogy én nyertem – jegyezte meg viccesen Tamás. – A testvérével, a Tokióban hatvanhét kilóban győztes Mohammad Reza Geraejjel körbevezettek a csodálatos birkózóközpontban, amely két nagy, öt- és nyolcszőnyeges csarnokból áll. Végtelenül kedvesek voltak velem, nagy megtiszteltetés volt találkozni velük. Mintha a legtermészetesebb dolog lett volna, hogy ők mutatnak meg mindent, pedig nagyon híresek Iránban. És egyébként tényleg volt példa arra, hogy engem is felismertek: sétáltunk az utcán, megállítottak az emberek, fotózkodni szerettek volna velem. Furcsa volt ezt megélni több ezer kilométerre a hazámtól, ám ez is azt mutatja, milyen hatalmas ereje van a birkózásnak Iránban.”

Lőrincz Tamás az ott töltött időszak menetéről is beszélt:

„Teheránban főként az iráni U17-es válogatottal készültek együtt a fiataljaink, de a helyi csapat is megjelent. A felnőttválogatott tőlük külön edzett, de óriási pluszt adott a jelenlétük. Aztán átutaztunk vidékre, az ország észak-keleti sarkában található Szarahsz városába, ahol néhány edzés után versenyen vettek részt. A KIMBA sportolói közül Fige Levente bronzérmet nyert, Cseh Balázs pedig az ötödik helyen zárt. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a viadalra bő egy hét kőkemény tábor után került sor, amelyen számos nagyon komoly mérkőzést vívtak. Szerintem az a nyolc nap felért azzal, mintha itthon két hónapot edzettek volna. Elképesztően hasznos volt.”

Bacsa Péter arról tájékoztatta honlapunkat, hogy nyáron az U17-es és a felnőtt iráni válogatott is Magyarországra látogat edzőtáborozni.

„Mindkét csapat nálunk tölti az aktuális világbajnokság előtti egy-két hetet. De mindezek előtt azt tervezzük, hogy a felnőttek is kiutaznak Iránba. Az a célunk, hogy ezután folytonossá váljon a kapcsolat, évi egy-két alkalommal szeretnénk, hogy a fiataljaink eljussanak oda – már most van három-négy meghívásunk. De nem csak az irániak felé szeretnénk nyitni! A kazahokkal is élő kapcsolatunk van, ősszel hozzájuk szeretnénk menni, és a grúzokkal szintén tárgyalunk. Az lenne az ideális, ha évi két-háromszor látogathatnák ilyen nívós edzőtáborba. Csak ismételni tudom magam: ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az egész világot legyőzzük.”

De mit adhatott emberileg a gyerekeknek az elmúlt tíz nap? – tettük fel a kérdést Lőrincz Tamásnak.

„Biztos vagyok abban, hogy jobban értékelik azt, amilyük van. Az iráni vidéken láthatták, milyen körülmények között dolgoznak és élnek az ottaniak – arrafelé az angol vécé a mai napig luxus. Továbbá fiatalként a sportoló hajlamos elhinni magáról, mennyire jó, miután nyert egy-két versenyt. Itt szembesülhettek azzal, hogy messze vannak még a világ élmezőnyétől. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal reálisabban látják magukat, és még nagyobb erőbedobással küzdenek az álmaikért” – zárta le a szakmai igazgató.

Írta: Krasznai Bence
Fotó: iwf.ir