„Nem mesevilágban élünk, mindenért meg kell küzdeni”

Noha a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) teljes képzése csak jövő szeptemberben kezdődik, van négy olyan vidéki lány, aki már az idén a fővárosban, nevelőműhelyünk kötelékében folytatta tanulmányait, egyben sportolói pályafutását.

A 15 éves kaposvári ikerpár, Fáth Bianka és Fáth Laura régóta tudja, hogy középiskolásként a junior leányválogatott vezetőedzőjével, Ritter Dilettával szeretne együtt dolgozni. A sors úgy hozta, hogy a KIMBA-ban Diletta felel a női birkózókért, így nem is volt kérdés, hogy a Fáth lányok az akadémiát választják. Kettejük közül Laura az eredményesebb; két évvel ezelőtt épp a győri serdülő Európa-bajnokságon nyert ezüstérmet a 33 kilogrammosok mezőnyében. Bianka sem panaszkodhat, ő a tavalyi, Budapesten rendezett World Combat Games elnevezésű világversenyen 42 kilóban a dobogó harmadik fokáig jutott.

„Már most sok edzőpartnerem van, alig várom a szeptembert, amikor még több csatlakozóval birkózhatok együtt. Az akadémia csodálatos, erőnlétben és technikailag egyaránt fejlődhetek. A lábratámadások összes változatát kedvelem, a repertoárt azonban bővíteni szeretném azért, hogy elérjem a célom, miszerint egyszer az olimpián küzdhessek minél jobb helyezésért. Eleinte nagyon furcsa volt elszakadni az otthonunktól, de most már olyan, mintha mindig a KIMBA-ban lettünk volna” – így Bianka.

„Rengeteg segítséget kapunk – veszi át a szót Laura. – Dilettára és Matthews Evelinre bármikor számíthatunk. A Baptista Sportiskolába járunk, nagyon szeretjük, hiszen a tanárok mindenben támogatnak minket. Elengednek minket edzésre, ezáltal zökkenőmentesen készülhetünk. Heti hét edzésünk van, ez kettővel több, mint amihez hozzászoktunk. Azt hiszem, hamar belerázódtunk a feszesebb tempóba. Ami engem illet: olimpiai bajnok szeretnék lenni!”

Nyikos Veronika eddig nem volt egyszerű helyzetben: Enyingen élt a családjával, és Dunaújvárosba járt át nap, mint nap edzésre, emiatt gyakran csak este 11 órára ért haza. Szeptembertől mindez megváltozott.

„Nagyjából két éve hallottam először arról, hogy a KIMBA rendszere megvalósulhat. Tudtam, én leszek az első, aki csatlakozik. A sportkomplexum minden igényt kielégít, remekül felszerelt, és mi, lányok is egyre többen vagyunk. A suliban tudják, mivel jár az élsportolói élet, megértenek minket, a tanárok ráadásul remekül magyaráznak. Edzői szakot választottam, így öt évig tanulok a Baptista iskolában – egyébként sportpszichológus szeretnék lenni. Volt már, hogy sírtunk, de kezdjük megszokni a nagyobb mértékű terhelést; mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a nagy sikerek eléréséhez mindezt végig kell csinálnunk” – nyilatkozta Nyikos Veronika.

Az orosházi Páli Mirella eddig még nem ért el igazán nagy eredményt idehaza; a legszebben csillogó medálja a diákolimpiai ezüstérem. Szeretné ugyanakkor hamarosan bővíteni az éremkollekcióját.

„A Fáth lányok említették, hogy megépül a KIMBA, és lehetőségünk van csatlakozni. Mivel nagyon családcentrikus vagyok, sokáig vacilláltam azon, bevállaljam-e, hogy ennyire messze költözöm az otthonomtól, végül az utolsó pillanatban úgy döntöttem, nincs veszítenivalóm, megyek. Azóta már tudom, mennyire szuper itt minden, és egy pillanatig sem bántam meg a döntésemet. Persze anyuék hiányát még szoknom kell, de ez így van rendjén; tudom, nem mesevilágban élünk, mindenért meg kell küzdeni. Apránként tűzöm ki magam elé a célokat; először mindenkinek megfelelnék, majd kiharcolnám a korosztályos válogatottságot. Szeretném kiemelni Matthews Evelint, aki olyan, mintha a második anyukám lenne. Az akadémián minden adott ahhoz, hogy nagy birkózó váljon belőlünk, nekünk ezért cserébe már csak a tudásunk legjavát kell nyújtanunk!”

Írta: Krasznai Bence