A nemzeti összetartozás napja alkalmából az 1920-as trianoni békeszerződéssel kapcsolatos eseményeket felidéző kiállítást nyitottunk meg a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) előterében, és ezt megelőzően, a Béke téren található Trianon-emlékműnél koszorúztunk.
A kiállításmegnyitót a KIMBA sportolói mellett megtisztelte jelenlétével Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Németh Szilárd, a KIMBA alapítója, a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) elnöke, Farkas Bertalan, Kontur Pál és Wittner Mária, Csepel díszpolgárai, Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, a KIMBA ügyvezető igazgatója, Nemcsák Károly, Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész, Süle László, a KIMBA kurátora, Kispál György, a Csepeli Lelkészi Kör vezetője, Ancsin László, az MBSZ főtitkára, Lőrincz Tamás, a KIMBA olimpiai bajnok szakmai igazgatója, öccse, az olimpiai ezüstérmes Lőrincz Viktor, valamint a magyar birkózósport eddigi egyetlen szabadfogású világbajnoka, Kovács István.
A program azzal kezdődött, hogy az összes megjelent együtt, közösen elénekelte a Himnuszt, majd Nemcsák Károly elszavalta Wass Albert, A bujdosó imája című versét.
Elsőként Horváth-Lugossy Gábor mondott köszöntőt, egyben megnyitóbeszédet: „Régóta látom Németh Szilárd elnök úr tevékenységét, és állíthatom, jó kezekben van ez a közösség, s azt is láttam, milyen csoda épült itt, Csepelen. Fontos leszögezni, hogy a Magyarságkutató Intézetben nem magunknak, hanem nektek dolgozunk. Ahogyan ez a kiállítás is a fiatalságért, a jövőért jött létre. Nem kérdés, Trianon nemzeti tragédia volt. Mindig azt mondom, három erényre van szükségünk ahhoz, hogy túltegyük magunkat a történteken: fizikailag erősnek kell lennünk, továbbá szívben és fejben is rendben kell lennünk. Mi azért dolgozunk, hogy utóbbi könnyebben megvalósulhasson. Akkoriban többen azt vizionálták, hogy tíz-tizenöt év múlva mi, magyarok már nem is leszünk, de továbbra is itt vagyunk, erősen. Az itt található huszonnégy plakáton minden olyan információt összegyűjtöttünk, amelyet érdemes és fontos tudni a történtekről. Két fajta ember létezik, olyan, aki rombolja a nemzetet, s olyan, aki építi. Személyesen meggyőződtem arról, hogy ti jó kezekben vagytok, s kívánom, hogy a Magyarországot építő emberek közé tartozzatok. Szeretném, ha két fontos erényt szem előtt tartva élnétek a mindennapjaitokat: ne feledjétek, minden magyar felelős minden magyarért, s azt se, hogy a cserkész ahol tud, segít!”
Horváth-Lugossy Gábor végül kiemelte, tudja, harcosok közé érkezett, éppen ezért olyan zászlót hozott ajándékba Németh Szilárdnak, amelyik ugyanezt szimbolizálja: Hunyadi Jánosét, aki megtestesítette a magyar küzdeni akarást és a hazaszeretetet.
„Ezt a zászlót akkor is láthatjuk, amikor a Parlamentben a kiemelkedő események alkalmával behozzák – mondta Németh Szilárd. – Ez az egyik legjobb érzés, az ember a történelem része lehet. Mi szintén a történelem részévé váltunk, s már azt is tudjuk, melyek a legfontosabb lépések, amelyek ahhoz kellenek, hogy lelkileg kijöjjünk abból a gödörből, amelyikbe egykor belöktek minket. Köszönjük az útmutatót Horváth-Lugossy Gábornak, azért is van itt ez az akadémia, hogy valamivel hozzájárulhassunk a magyarság fejlődéséhez, mindez a hazánkért is jött létre. Több sportoló is elmondhatja, nincs annál jobb érzés, amikor az ember idehaza állhat fel a dobogó legfelső fokára, s a magyar emberekkel együtt énekelheti a nemzeti Himnuszt.”
Ezt követően Nemcsák Károly elszavalta Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét, majd Németh Szilárd megajándékozta Horváth-Lugossy Gábort, Nemcsák Károlyt, valamint 1956 hősét, az akkor halálraítélt Wittner Máriát.
A kiállításmegnyitót megelőzően, csütörtök délelőtt Bacsa Péter, Horváth-Lugossy Gábor, Kispál György atya, Németh Szilárd, Süle László, valamint a KIMBA sportolói és edzői a Béke téren koszorúztak a Trianon-emlékmű előtt, ezzel is emlékezve az 1920-ban történtekre.
Írta: K. B.
Fotó: F. L.
A megjelenést támogatta:
