U17-es Európa-bajnokunkkal, az alapprogramos László Nikolettel beszélgettünk a maga mögött hagyott sérülésről, a korosztály- és a súlycsoportváltásról, valamint az idei legfontosabb céljairól.
László Nikolett rendkívül sikeresen abszolválta az U17-es korosztályt, hiszen elsőévesként bronzérmet nyert az Európa-bajnokságon, a következő esztendőben emelt a téten, megnyerte azt, s ötödik helyen zárta a világbajnokságot – tette mindezt a 46 kilogrammosok mezőnyében.
A tavalyi világversenyeket követően kiderült, két helyen is részleges szalagszakadást szenvedett a vállában, emiatt két hónapig el kellett felejtenie a birkózószőnyeget.
„November óta nem birkózhattam, kímélnem kellett a vállamat, így az alapozó időszak nagyrésze is kiesett. Persze, nem tétlenkedtem, folyamatosan gyógytornáztam, erősítettem és futottam. Nagyon hiányzott már a birkózás, a gyógytornászom jóváhagyta, hogy januártól fokozatosan visszaálljak, így is tettem, óvatosan, de ismét a szőnyegen vagyok. Igyekszem megerősíteni a vállamat, és reggeli edzésekkel, valamint extra munkával behozni a lemaradást. Szerencsére úgy érzem, nem vett ki olyan sokat belőlem a kényszerpihenő, mint azt előzetesen gondoltam” – meséli László Nikolett.
Az új évben új körülményekhez kell alkalmazkodnia, hiszen immár a juniorok között versenyez, ráadásul valószínűleg eggyel nagyobb súlycsoportban, 50 kilogrammban.
„Jelenleg ötvenegy kiló körül mozog a súlyom, szóval erősödnöm kell. Elsőéves juniorként az a célom, hogy kijussak a világ- és az Európa-bajnokságra. Tudom, hogy kicsit nehezebb lesz a dolgom, mint tavaly, hiszen én leszek a legfiatalabb, ráadásul új súlycsoportban versenyzek. Egyelőre nem gondolkozom abban, milyen eredményeket érhetek el az idén, de egy biztos, én mindent megteszek azért, hogy a lehető legjobban szerepeljek!”
Írta: K. B.