Május 26-án, pénteken a tököli temetőben vettünk végső búcsút a hosszan tartó súlyos betegség után múlt pénteken elhunyt Tomin Jánostól.
Tomin János a magyar birkózás egyik ikonikus alakja, nemzetközi bíróként, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) és a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) logisztikai munkatársaként egyaránt dolgozott. Hetvennégy évet élt.
Temetésén a család, a barátok, az ismerősök, az őt tisztelők mellett sportági legendák és az MBSZ vezetősége is részt vett, így alapítónk, a szövetség elnöke, Németh Szilárd is.
A birkózószövetség főtitkára, Ancsin László megható beszéddel búcsúzott Tomin Jánostól. Szavait változtatás nélkül közöljük:
„Tisztelt gyászoló család, rokonok, barátok, tisztelők!
Szomorú nap ez a mai, mert megint olyasvalakit gyászolunk Tomin János személyében, aki a magyar birkózócsalád megbecsült és közszeretetnek örvendő tagja volt. Megbecsült, mert rengeteget tett értünk, a birkózásért, és közszeretetnek örvendő, mert kedves egyénisége bearanyozta közös napjainkat. Szokásos fordulat, de nagyon igaz, hogy ilyenkor valóban pótolhatatlan veszteség éri a szűkebb és tágabb közösséget, amelyben az elhunyt élt és alkotott. Ám ha e veszteség helyett megpróbálunk a nyereségre gondolni, amit ő jelentett nekünk majd hét és fél évtizeden át, és ami nélküle nem lett volna a miénk, a fájdalom némileg tompul, miközben előkerülnek a feledhetetlen emlékek.
Tomin János szinte nem is választhatott más sportágat, hiszen akkoriban, amikor ő kezdte a pályafutását, gyakorlatilag alig akadt olyan település a Csepel-szigeten, ahol ne birkózott volna valaki a rátermett fiatalemberek közül. Tököli illetőségű lévén ő a Csepel Autógyár szakosztályában kötelezte el magát a szőnyegek világával, méghozzá egy életre. A térség legendás edzője, Joszkin János volt a mestere, s hamar megmutatkozott a tehetsége a magasabb súlycsoportokban. Gyakran döntötte el csapatbajnokságok befejező embereként a találkozók sorsát, talán ezért is aggatta egy másik szép emlékű helyi sportember, a versenyzőként és edzőként is sikeres Baracsi Imre az Imperiál, röviden Impi becenevet a szinte mindig győztes paripa után. A Csepel Autó után a Csepel SC következett, Maróthy István keze alatt első osztályú szintig jutott. Másodvirágzását évekkel később veteránként élte, korosztályos világbajnoki érmek szegélyezték az útját.
Ám Tomin János a sportág más területén is jeleskedett, nem csupán magán a küzdőtéren. A Pest megyei, majd az országos szövetség, az MBSZ logisztikai munkatársaként dolgozott, bírói vizsgát tett, ebben a műfajban a nemzetközi szintig jutott. Vele kapcsolatban mégsem ezek a jelentős tettek vetődnek fel elsősorban, hanem hogy milyen jó kedélyű, kedves, mély érzésű ember volt. Tekintélyt parancsoló megjelenésével és páratlan humorával mindig a társaság középpontjában állt, a versenyek utáni feszültségoldó és ünnepi pillanatok során egy-egy illatos szivarral a kezében. A külföldi túrák motorja volt a szláv nyelvekben való jártasságával könnyedén alakított és mélyített ki életre szóló sportbarátságokat. A későbbiekben a Magyar Birkózók Szövetsége hagyományőrző bizottságának jeles tagjaként idézte fel a szép emlékeket és ismerte fel a képeken a régi barátokat.
Drága Jani, avagy a fiatalabbaknak Jani bácsi, köszönjük, hogy itt voltál velünk, szövetségünk és az egész magyar birkózócsalád nevében búcsúzunk tőled. Isten nyugosztaljon!”
Írta: MBSZ
Fotó: R. T.