Bemutatták Hegedüs Csaba életrajzi könyvét

A grundbirkózó-diákolimpiáról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) szerdán az akadémiánkon, ahol bemutatták a hazánk századik olimpiai bajnoki címét szerző szakmai főtanácsadónk, Hegedüs Csaba Átmegyünk a falon című életrajzi könyvét.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Németh Szilárd, alapítónk, az MBSZ elnöke, Balogh Gábor, a Magyar Diáksportszövetség elnöke, Hegedüs Csaba, olimpiai bajnok szakmai főtanácsadón, Bacsa Péter, operatív igazgatónk, az MBSZ ügyvezető alelnöke, Süle László, kurátorunk, Gáspár Tamás, világbajnok, az MBSZ egykori főtitkára, Szekeres István sportújságíró, az MBSZ korábbi sajtófőnöke és Kocsis L. Mihály író, újságíró.

Németh Szilárd köszöntőjében úgy fogalmazott: „Tavaly, Csaba hetvenötödik születésnapján abban maradtunk Szekeres Istvánnal, hogy meglepjük őt ezzel a könyvvel. Átmegyünk a falon – egyértelmű a cím, ahogyan az is, hogy kiről szól. De miként kötődik ehhez a grundbirkózás? Nos, úgy, hogy a könyv szerzője, Szekeres István 1978-ban azt mondta, ha lehet grundfoci, akkor grundbirkózás is. A Népsportnál úgy döntöttek, megrendezik az első grundbirkózó-viadalt, amely hihetetlenül nagy sikert aratott. Beszállt az MBSZ is, nagyon sikeresen alakult a projekt, aztán kicsit háttérbe szorult, de Balogh Gáboréknak köszönhetően visszakerült a programba. Szerettük volna, hogy a szőnyeg ne maradjon ki a rendszerből, éppen ezért megalkottuk a grundbirkózószőnyeget, és összesen száztíz darabot osztottunk szét az iskolák között, Magyarországon és a határon túli magyar iskoláknak, mindez több mint százmillió forintba került az MBSZ-nek.”

Balogh Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: „Hihetetlen magasságokba emelkedett a diákolimpiai versenyrendszer, a gyerekek több mint negyede érintett benne. Értékelem azokat a szövetségeket, amelyek rendkívül nagy energiát fektetnek a toborzásra, és az MBSZ ebben az élen jár. A grundbirkózás 2014-ben kikerült a diákolimpiai programból, de Németh Szilárddal megegyeztünk, hogy a 2016–2017-es tanévben visszakerül. Ez eleinte száztizenkét iskolát érintett, mára ez a szám kétszázhetvennyolcra emelkedett, ami fantasztikus. Birkózásban az MBSZ rendez diákolimpiát az együttműködésünkkel, az kötöttfogásban háromszázharminckét sportolót, míg szabadfogásban nyolcszázötvenkettőt érint, ez nagyszerű.”

Kocsis L. Mihályhoz került a szó, ő lektorálta az Átmegyünk a falon című könyvet. Több történetet is mesélt Hegedüs Csabáról, és Szekeres Istvánt is méltatta, majd felolvasta az előszóból azt a passzust, amely a legjobban leírja, mit jelent a Tuskirálynak lenni: „Hegedüs Csaba csodálatos sportkarriert tudhat maga mögött, és nem kevésbé sikeres edzői-szakvezetőit-sportvezetőit. Amit azonban a halállal szembenézve, majd utána, a visszatérés keserves és hosszú útján megtett és számunkra felmutatott, az (azt hiszem) felülírja az előzőeket is. Ezzel írta be magát igazán magát a szívünkbe, az idegrendszerünkbe, és akár tudjuk, akár nem: sokunknak példát és reményt is adott saját fájdalmas küzdelmeinkben, bukdácsolásainkban. Bizony, akadnak, akiknek ez (talán?) idegesítően sok volt. De a többségnek éppen annyi, amennyit kellett! Vagyis… amit akár meg is köszönhetünk neki.”

Szekeres István úgy nyitott, hogy rendkívül boldog, amiért két édes gyermekéről van szó szerdán: „A grundbirkózásról és erről a könyvről. Végigéltem Csabával a pályafutását, ez a második könyv, amely róla szól, az első 1981-ben jelent meg. Ő gőzerővel folytatta, szóval kénytelen voltam lépést tartani vele.”

Hegedüs Csaba beszédében kitért élete legfontosabb állomásaira, s hozzátette: „A legnagyobb erőt mindig a hazám adta, büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, hogy sárvári vagyok. Hányszor hallhatták tőlem életem során, hogy »átmegyünk a falon«? a legtöbbször talán szövetségi kapitányságom tizenegy éve alatt. Rögeszmeként jelent meg ez a mondat újra és újra a fejemben, és azt hiszem, tényleg önmagáért beszél, mindent elmond.”

Írta: K. B.
Fotó: F. L.