November 18-án, pénteken elnökségi ülést tartott a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ), 26-án, szombaton pedig sportágfejlesztési fórumra kerül sor a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián (KIMBA). A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) e két esemény kapcsán beszélgetett az ügyvezető alelnökkel, akadémiánk operatív igazgatójával, Bacsa Péterrel, aki többek között a 2013 és 2022 közötti sportágfejlesztés értékeléséről, a következő hat év fejlesztési programjáról és az új edzőképzési struktúráról is szót ejtett.
Szögezzük le, hogy a magyar birkózás jó úton jár. Ezt a tényt plasztikusan jelzi, hogy az állami sportirányítás által kidolgozott és nemrég nyilvánosságra kerülő új Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programban, amely az összes olimpiai sportágat öt kategóriába sorolja az aktuális mellett az elkövetkező ciklusok várható eredményessége alapján, a birkózás – másik öt hazai sikersportággal, a kajak-kenuval, az úszással, a vívással, vízilabdával és a korcsolyával együtt – az első csoportba került, a legjobbak közé.
„Nagy öröm és megtiszteltetés ez az értékelés a számunkra, munkánk hatékonyságának visszaigazolása, de egyben hatalmas felelősség is. Mint látjuk, a sportágfejlesztés egyik elsődleges célja, a felnőttek nemzetközi szintű eredményessége megvalósult, kötöttfogásban végrehajtottunk egy sikeres generációváltást, a felszín tehát nyugodt és szép. Ám ha az szeretnénk, hogy hosszabb távon is megmaradjon ez a helyzet, akkor őszintén fel kell tárni azokat a dolgokat is, amiken változtatni kell” – mondta Bacsa Péter a birkozoszov.hu-nak.
Rögtön adódik a másik két szakág, amelyben a visszavonuló klasszisok utáni, már említett generációváltást még nem sikerült megvalósítani, az érmeket, helyezéseket pedig szabadfogásban jórészt a honosítás biztosította. Az utánpótlás eredményeivel összességében nincsen gond, sőt, az MBSZ ügyvezető alelnöke érdekes tényre, a korösszetételre felhívta a figyelmet: „A közelmúlt eredményeit nem az úgynevezett KSF-generáció szállította, tehát az, amelynek a tagjai a 2013-tól érkező, a korábbinál jóval nagyobb összegű kiemelt sportágfejlesztési támogatás alatt kerültek a rendszerbe, hanem a korábbiak. Annak ellenére, hogy az egyesületek mintegy négymilliárd forinttal gazdálkodhattak ez idő alatt, a junior országos bajnokság létszáma és színvonala nem tükrözi a gáláns támogatást, s e korosztály nemzetközi eredményessége sem átütő, pedig azt hihettük volna, tíz év alatt világverő generáció alakul ki.”
Nem szabad elmenni szó nélkül azon negatív trend mellett sem, hogy a versenyzői létszám a kezdeti felfelé ugrás után fokozatosan csökken. Ennek csak részben volt az oka az 2020-as Covid-járvány, hiszen a tendencia már korábban elkezdődött, ráadásul a kedvezőbb anyagi helyzet ellenére a klubok és az edzők száma is apad. „Ez aggasztó jel! Olyan műhelyek gyengültek meg, mint például Kaba vagy Abaújszántó, mert az edzők elöregedtek, s kevés a fiatal kolléga, aki pótolná őket. Ez részben érthető, nehéz a megélhetés, s a trénerek jó része nem főállásban végzi a munkáját” – sorolta a problémákat Bacsa Péter. Hozzátette, a létesítményfejlesztés területén viszont örömteli változás történt, a legtöbb klubban már adottak a feltételek a megfelelő munkára, természetesen a még zajló projektek is befejeződnek.
A fő kérdés az őszinte és részletes állapotfelmérés után az, hogy mi legyen a megoldás, min kell változtatni. „Azzal, hogy bekerültünk az új konstrukciójú központi támogatási program első kategóriájába, több más tradicionális sportággal, például az ökölvívással vagy a tornával ellentétben további éveket kaptunk, kapunk arra, hogy a kiemelt támogatással erősödjünk, fejlődjünk. Fő célunk a minőségi versenyzők számának növelése, illetve az edzői életpályamodell kialakítása és az új edzői licenc bevezetése. Utóbbi területen az MBSZ új képzési rendszert dolgoz ki, amit nemzetközi szintre emel, az idei példák, közös táborok során láttuk, hogy ez milyen hatékony. Évi négy-öt workshopot, tanfolyamot szervezünk az edzőinknek, hogy ne maradjanak le szakmailag, a pályakezdők számára pedig ösztöndíjat biztosítunk. Mintegy 40-50 klubban az MBSZ foglalkoztatja majd a kollégákat versenyképes fizetéssel, hogy a kis és közepes egyesületek is megerősödjenek” – sorolta a terveket az ügyvezető alelnök. Hozzátette, az új irányítási és minősítési rendszernek a nyertesek mellett nyilván lesznek vesztesei is, de az ő kezüket sem engedi el a szövetség: „Akik a KSF-támogatással az elmúlt időszakban nem sáfárkodtak jól, s nem tudtak eredményeket felmutatni, azoknak felzárkóztatási programot szervezünk. Mindenkinek meg kell értenie, hogy az állami sportirányítás prioritásainak megfelelően, azzal párhuzamosan azokra fókuszálunk, akik sikereket tudtak elérni.”
Összefoglalva az eddigieket, Bacsa Péter leszögezte: „A nemzetközi eredményesség kell legyen a cél, nem »csak« az, hogy magyar bajnokokat neveljünk. Tudjuk, a kisebb klubokban nehezen biztosítható a megfelelő edzőpartner, ezért hoztuk létre a KIMBA-t, ahol központosított és nemzetközi szintű munka folyik, edzőtáborokkal, továbbképzésekkel. A kiemelt akadémiai státusz nagy elismerés és egyben segítség ahhoz, hogy hat év múlva is sikereket tudjunk felmutatni, s ott maradhassunk a legjobb hazai sportágak között. Ennek elősegítésére szerveztük meg a november 26-i sportágfejlesztési fórumot, ahová szeretettel várjuk a magyar birkózócsalád minden tagját a közös gondolkodásra, majd cselekvésre.”
Írta: MBSZ
Fotó: F. L.