Múlt hétfőn érkezett Magyarországra az amerikai edző, Ed Giese – a mester megfigyelte a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián (KIMBA) zajló munkát, és ha minden jól megy, januártól ideköltözik annak érdekében, hogy Csepelen segítse a szabadfogású és a női képzést.
A most 52 esztendős Ed Giese hatévesen kezdett birkózni, legnagyobb eredményét 1990-ben érte el azzal, hogy az 52 kilogrammosok között Pánamerikai bajnoki címet szerzett. Két évvel később a dobogó harmadik fokára állt, emellett számos nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő eredményeket.
Mintegy tíz évig volt tagja a híres Foxcatcher nevezetű csapatnak. Ez volt az a klub, amelynek tulajdonosa, John du Pont 1996-ban megölte az 1984-ben olimpiai és világbajnok Dave Schultzot – a történetről 2014-ben öt Oscar-díjra jelölt film készült, Foxcatcher címmel. Ed úgy fogalmaz, az eset megváltoztatta az életét.
„Nem csak az enyémet, mindannyiunkét. 1996-ban nagyjából ötven birkózó élt a Du Pont-birtokon. A történtek után visszaköltöztem Chicagóba, munkát kerestem, mert pénzre volt szükségem. Aztán megházasodtam, és kereskedéssel is elkezdtem foglalkozni. Dave Schultz mindenkinek a legjobb barátja volt. Amikor 1983-ban először jöttem Európába birkózóversenyre, vele együtt utaztam. Összesen egy hónapot töltöttünk itt, Ausztriában, Lengyelországban, Németországban, Romániában és Jugoszláviában. Én voltam a legfiatalabb a csapatban, és Dave nagyon kedves volt velem. Miatta változott meg a birkózóstílusom és a filozófiám” – emlékszik vissza Ed Giese.
A szakember hétévig egyetemen dolgozott birkózóedzőként, ezután több korosztályos válogatottban is megfordult, tapasztalatot szerzett.
Edet az amerikai birkózószövetségben dolgozó egyik korábbi tanítványa értesítette arról, hogy a KIMBA vezetősége amerikai edzőt szeretne foglalkoztatni. Persze mindezt hosszas előkészítő munka előzte meg, a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) ügyvezető alelnöke, a KIMBA ügyvezetője, Bacsa Péter elmondta, kiváló kapcsolatai vannak az Egyesült Államokban, és ez nagy segítség volt neki abban, hogy számos tárgyalás és az átfogó kiválasztási folyamat után megtalálja a megfelelő mestert.
„Az amerikai stílus áll legközelebb ahhoz a szabadfogású birkózáshoz, amelyet mi is képviselni szeretnénk a jövőben – magyarázza Bacsa Péter. – Az ő technikai tudásuk és mentalitásuk páratlan, egészen más, mint amit az oroszok vagy mondjuk az irániak esetében tapasztalunk. Senkire nem tekintenek legyőzhetetlenként, elhiszik magukról, hogy ők a világ legjobbjai. Úgy vélem, nekünk is nagy szükségünk van erre.”
Giese örömmel fogadta a lehetőséget. Múlt hétfőn érkezett Magyarországra azért, hogy felmérje, valóban volna-e kedve ideköltözni. Nem titkolja, a szava is elállt, amikor meglátta nevelőműhelyünk csepeli bázisát.
„Hogy mi volt az első benyomásom? – kérdezett vissza mosolyogva. – Sok helyen jártam már a világon, de nem hiszem, hogy valaha láttam ennél szebb birkózó komplexumot. Az Egyesült Államokban is találkoztam gyönyörű sportlétesítményekkel, de ehhez foghatót tényleg nem láttam még. Egyébként Magyarországon most járok először, hiszen a szabadfogás itt nem annyira népszerű, így táborozni sem voltunk itt. Azt azonban elmondhatom, hogy eddig Bécs és Prága volt a két kedvenc európai városom, ez viszont most megváltozott, immár Budapest tetszik legjobban.”
Ahogyan arra Giese is utalt, a szabadfogás nincs túl jó helyzetben idehaza, fel kell zárkóznia a nemzetközi élmezőnyhöz.
„A magyar kötöttfogású birkózók a világ legjobbjai közé tartoznak, de a szabadfogásnak fejlődnie kell – stílusban és mentalitásban is. De mindez nagyon hosszú időbe telik, hiszen a másik fogásnem jóval nagyobb népszerűségnek örvend. Szerintem első körben azt kellene elérni, hogy minél több gyerek válassza a szabadfogást. Számos edzést megfigyeltem, és azt vettem észre, hogy elképesztő, milyen nagy hangsúlyt fektetnek az erőnlétre. Lenyűgöző, mennyire jó fizikai állapotban vannak a srácok és a lányok. Az Egyesült Államokban inkább a technikai képzés dominál. De azt is látom, hogy rengeteg szabadfogású magyar fiatal kötöttfogású technikákat egyaránt alkalmaz, márpedig ennek nincs sok értelme. Szóval meg kell tanulniuk »tiszta« szabadfogást birkózni. Az MBSZ és a KIMBA elképzelése hosszútávon működni fog, jó ötletnek tartok beépíteni olyasvalakit a szakmai koncepcióba, aki átadhatja az amerikai birkózók filozófiáját, s a technikai készségek fejlesztésére sarkallja a fiatalokat.”
Ed Giese szombaton utazott vissza Chicagóba. Elmondta, tetszik neki a magyarországi kihívás, szeretne a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián dolgozni.
„Sokat jelentene nekem, ha változást hozhatnék néhány magyar birkózó életébe. Ugyanakkor számos fontos teendő előtt állok, hiszen az Egyesült Államokban saját lakásom és autóm van, ki kell találnom, mihez kezdjek velük. Annak például máris utánajártam, miként juttathatnám Magyarországra a cuccaimat. Szerencsére azt érzem, a vezetőség is szeretné, hogy ideköltözzek, és jólesik a bizalom. Szóval úgy látom, jó esély van arra, hogy visszatérjek januárban.”
Írta: Krasznai Bence
Fotó: Feledi László
Videó: Feledi László/Krasznai Bence